Testvértelepüléseink
Gyergyócsomafalva
Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Székelyföld északi, Hargita megye középső részén terül el.
1567-ben az írott dokumentumok már említik a csomafalvi vashámort. A kezdeti mesterségek a vízimalmok hasznosításához kapcsolódtak. 1710-ben 15 ilyen malom létezett a Somlyó patak mentén.
A 19. sz. elején megnőtt a kovácsok, kerekesek, zsindelykészítők, ácsok, asztalosok és tutajosok száma. A földműves népesség a faluban mindig többségben volt, de mellette molnárok, kőfaragók , ácsok is jelentős szerepet játszottak.
Az 1930-as években az Erdélyi Múzeum Egyesület szakemberei figyeltek fel és népszerűsítették a csomafalvi famegmunkálást és kádármesterséget.
Jelenleg Csomafalván két részvénytársaság, 71 családi- és magánvállalkozás működik. A cégek nagy része fafeldolgozással foglalkozik. A mezőgazdasági területeken elsősorban egyéni formában zajlik a gazdálkodás.
A településen 22 bolt, valamint 8 vendéglő működik.
A híres csomafalvi ácsok keze munkáját dicséri a Müncheni Olimpiai Stadion, valamint a Sevillai Világkiállítás Makovecz Imre tervezte fapavilonja. De mestereik Erdélytől Magyarországig, Németországtól Franciaországig, Líbiától Irakig mindenhol otthagyták kezük munkájának nyomát.
A község lakossága 99 %-ban székely-magyar, zömében római katolikus. A településen működik egy művészeti alapítvány, melynek célja Borsos Miklós életművének megismertetése a erdélyi magyarság körében: művészi, szellemi és erkölcsi hagyatékának ápolása, tehetségkutatás és gondozása.
A 2007. júniusában megtartott Kádárnapon itt Erdőbényén került sor az ünnepélyes Testvérvárosi Szerződés aláírására.