Testvértelepülési együttműködési megállapodás a lengyel Jaśliska és Erdőbénye között

Július 21-én megállapodást kötött Beata Madej és Kántor Dezső polgármestere a két település együttműködéséről. A dokumentum kitér az oktatási, a sport, a kulturális és a szociális szféra együttműködésére is.

Az aláírt dokumentum tartalmát az alábbiakban adjuk közre:

Bevezető

A jelen testvértelepülési együttműködési megállapodás a két község lakosainak közös jólétét szolgáló tevékenységekben való részvétel őszinte vágyából fakad.

Az együttműködés a kölcsönös barátság szellemében olyan értékek tiszteletben tartásán alapul, mint a béke, a nemzetközi biztonság, nemzetközi együttműködés, a demokrácia fejlesztése és megerősítése, a jogállamiság, valamint az emberi és alapvető szabadságjogok.

A nyilatkozat mindkét fél részéről annak szándékát fejezi ki, hogy szoros együttműködést valósítson meg Jaśliska Önkormányzata és Erdőbénye Község Önkormányzata között, lehetővé téve a kölcsönös kapcsolatok fejlesztését az oktatás, a sport, a kultúra, a szociálpolitika és a regionális fejlesztés területén.

§ 1. Oktatás

• Kapcsolatok fejlesztésének elősegítése Jaśliska Község és Erdőbénye Község iskolái között.
• Oktatási és ifjúsági csereprogramok megvalósítása.
• Együttműködés és tapasztalatcsere a fiatalok gondozása és nevelése területén.
• Feltételek megteremtése az együttműködés megvalósításához minden érdeklődési területen.
• Együttműködés és tapasztalatcsere a kultúra, a nemzeti örökség és a nyelv kölcsönös megismerése terén.

§ 2. Sport

• Információcsere az amatőr és profi sport területén.
• Amatőr és profi sportolók részvétele helyi és regionális sporteseményeken.

§ 3. Kultúra

• Együttműködés a Jaśliska Község és Erdőbénye Község által megvalósított projektekben.
• Együttműködés a zene, a profi és amatőr színház, az irodalom, a képzőművészet, a szobrászat, a fotózás és az építészet területén.
• Múzeumi kiállítások cseréje.
• Helyi és regionális média együttműködése.
• Jaśliska Község és Erdőbénye Község kulturális intézményei közötti kapcsolatok elmélyítése és fokozása.

§ 4. Szociális szféra

• Együttműködés és tapasztalatcsere az emberi élet és egészség védelme, valamint a betegségmegelőzés területén.
• Projektek közös megvalósítása a természeti környezet védelme területén.
• Tapasztalatcsere a szociális segítségnyújtás hatékonyságának fejlesztése területén.
• A települések és régiók kölcsönös megismerése a gazdaság és a turizmus területén megvalósuló közös projektek cseréje alapján, mindkét önkormányzat lehetőségeit kihasználva.

A felsorolt együttműködési területek nem lezárt programok, és Jaśliska Község és Erdőbénye Község kezdeményezésére bővíthetők a kétoldalú és sokoldalú kapcsolatok keretében.

A nyilatkozat két magyar és két lengyel nyelvű példányban készült, amelyekből mindkét fél egy-egy példányt kap mindkét nyelven, mindkét nyelvi változat azonos érvényességgel bír.

Jaśliska községről

Jaśliska Lengyelország Krosnó megyéjében, a Kárpátaljai vajdaságban található, településünktől 187 kilométerre. A település területe a 10. században vált Lengyelország részévé, a 14. században alapítottak várost itt, a Jasiolka folyó völgyében Hohstadt néven. A város első tulajdonosa egy magyar nemes, Hanselini János volt. 

1474-ben Jasliska környékét Mátyás magyar seregei támadták meg és a várost porig égették, közvetve ennek következtében 1559-ben Jasliska megkapta a jogot, hogy bort raktározzon a pincékben, de ugyanakkor a kereskedők a magas vámok miatt elkerülték a várost.

Jasliska virágzásnak indult a lengyel aranykorként ismert időszakban, amikor a krakkói vajdaság Biecz megyéjéhez tartozott. A város egy nagyon forgalmas kereskedelmi útvonal mentén feküdt Lengyelországból Magyarországra (a mai Szlovákia területe). 1578. augusztus 18-án Báthory István király megerősítette Jasliska kiváltságait, kimondva, hogy minden borkereskedőnek a déli utat kell választania Jasliskán, Duklán és Rymanowon keresztül.

1656 elején II. Rákóczi György erdélyi serege megszállta Kis-Lengyelországot . Az ellenség megpróbálta elfoglalni Jasliskát, de a várost jól védték, és az erdélyiek feladták az ostromot. Ennek a sikernek az emlékére 1659-ben emlékművet állítottak.