Híres erdőbényeiek

Lavotha Géza

festőművész, fafaragó (1926-1999)

1926-ban született Erdőbényén. Tanulmányait a sárospataki tanítóképzőben, majd az egri tanárképző főiskolán végezte. Földrajz-rajz tanári oklevelet szerzett, majd népművelés szakot tanul, mert érdekli a világ minden "fontos dolga". A közel két évtizedes sárospataki lét ellenére visszavonzza az erdőbényei "álomvölgy". Itt alapította meg az Erdőbényei Kisgalériát, amely az ország első vidéki gyűjteménye. A művészet több területét is bejárja: fényképeket, festményeket, linometszeteket, fafaragásokat, rézdomborműveket, szobrokat egyaránt készít. Íróként is megállja a helyét, nemcsak novellákat, regéket ír, hanem újságíróként is sokszor megosztja a gondolatait a nagyközönséggel. Rengeteg szobrot készít fából kőböl , amelyek főként történelmi személyeket ábrázolnak. Munkásságáért Sárospatakon Pro Urbe kitüntetést kapott, Erdőbénye pedig díszpolgárává fogadta. Két házasságából négy gyermeke született. 1999-ben autóbalesetben elhunyt. Róla mintázta Sárossy Tibor erdőbényei származású, sárospataki fafaragó a hivatallal szemben található "Tanító" című szobrát.

Szepsi Laczkó Máté

Az aszúbor feltalálója, református lelkész (1576-1633)

Szepsiben született 1576-ban. Itt tanult, majd Sárospatakon kapta a magasabb fokú képzést. Tanulmányai elvégzése után Olaszliszkán és Kassán tanít. Innen megy Lorántffy Mihály anyagi támogatásával Wittenbergbe tanulni, ahol az ottani magyar diákok előljárója lesz. Tanulmányai alatt verseket, teológiai feljegyzéseket ír magyar és latin nyelven. Hazatérve Erdőbényén lesz prédikátor, kántortanító ami abban az időben papi, tanítói és gazdálkodói tevékenységet is jelentett egyszerre. Közben a szőlőművelés fejlesztésén dolgozik Hegyalján. Felismeri a furmint és a hárslevelű többszöri kapálásának fontosságát és a késői szüretelés idején hordóba kerülő aszúszemek jelentőségét. 1620-ra kidolgozza azt a technológiát amellyel megalapozta azt a borfajtát, amelyet a borok királyának is emlegetnek. Elsőként Lorántffy Zsuzsannát ajándékozza meg a nemes itallal 1631-ben. Négy év múlva már a sárospataki Rákóczi-pince leltárában is szerepel két hordó aszúbor. Ezt azonban a feltaláló már nem élte meg. 1633-ban Erdőbényén halt meg. Szobra a Kossuth utcai szoborparkban Lavotha Géza alkotása.

Dr. Dombi Sámuel

orvos, nyelvújító (1729-1807)

Erdőbényén született 1729-ben és itt is halt meg 1807-ben. Bábaorvos, Semmelweis elődje. A bábaképzés, a gyermekgyógyászat és a gyermeknevelés első tudományos művelője megyénkben. Az orvosi rendelő előtt álló 1998. szeptember 20-án felavatott szobrát Lavotha Géza művész készítette.

Lucich Károly

altengernagy (1868-1952)

Pozsonyban született. Kémiatanár apja nevelete három testvérével együtt. 1884-ben beiratkozik a Cs. és Kir. Tengerészeti Akadémiára. Több nyelven beszél(magyar, német, angol, francia, olasz). 1988-ban tengerész-hadapródi kinevezést kap és a SAIDA korvetten kezd szolgálni. Ezen a hajón bejárja a fél világot: Indiába és Észak-Amerikába is eljut. Majd torpedó és tengeraknai tanfolyamot végez. Ezek után a XIX. sz. torpedónaszád másodtisztje lesz, majd egy év múlva a LUSSIN torpedóhajón torpedókiképző tiszt. Ezek után a SZAMOS monitor első tisztje az "a" jelű őrnaszád parancsnoka. Karrierje felfelé ívelő. 1898-ban II.o. sorhajóhadnagyi kinevezést kap majd három évre rá megkapja az I.o. kinevezést is. 1903-1906-ig a Budapesi Tengerészkülönítmény parancsnoka. Majd több hajó parancsnoka és sorra kapja a kinevezéseket. Előbb fregattkapitányi, majd sorhajókapitányi kinevezéseket kap. 1918-ban a Fiumei Tengerkerület parancsnoka lett, ellentengernagy rangban. Egy év múlva nyugdíjazzák, de 1921-ben újra állományba veszik. 1922-ben a Hadtörténeti Múzeum igazgatója altábornagyi rangban. 1932-ben felveszik a katonai Máltai Lovagrendbe, és megkapja a Magisztrális lovagkeresztet. 1950-ben kitelepítik Erdőbényére. Itt hal meg 1952-ben. Sírja a kegyeleti temetőben van.

Azbej Imre

festőművész 

1901-ben született a Máramaros megyei Gyertyánligeten. Elődei örmények voltak, akik Örményországból kerültek Magyarországra. Az apa 1903-ban költözött Erdőbényére, ahol erdőbirtokot szerzett, amelyet 1906-ban szőlőbirtokkal gyarapított. A két világháború között részbeni tulajdonosa az erdőbényei gyógyvizű fürdőnek.   

Azbej Imre középiskoláit Kassán végezte, majd Münchenben folytatott festészeti tanulmányokat. Innen hazatérve gyakran tartózkodott Erdőbényén a rokonsága révén. Hangulatos tájképeivel és portréival szerzett magának hírnevet. „Erdőbényei setétes” című nagyméret olajfestményét testvére ajándékozta a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumnak.

Bech Sámuel

Kőbánya- és kőfaragó üzlettulajdonos bányászati vállalkozását 1889-ben vették fel a kereskedelmi cégek jegyzékébe. A bányavállalat fő üzeme Erdőbényén volt. Erdőbényén 1902-ben avatták fel Kossuth Lajos mellszobrát, melyet a helyi Bech-bányában fejtett kőből faragtak Bianco del Ciprian és Skodik Cyrill kőszobrászok. 1909-ben hal meg, sírja minden bizonnyal az erdőbényei zsidó temetőben van.

Bessenyei Antal 

Festőművész, pedagógus. Erdélyben született 1920-ban. Szegeden tanítóképzőt végzett, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Érett alkotói időszakában a zsugorodó paraszti múlt képi megfogalmazása és a magukra maradt öregek nehéz életének festői megörökítése foglalkoztatta. Tudományos kutatómunkát is végzett vizuál-esztétikai nevelés témakörében. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Életművének tekintélyes része Szarvason, Szigetváron és Hévízen köztulajdonban került. Halála után felesége, az erdőbényei születésű Vékony Magdolna hagyatékának egy részét Erdőbényének adományozat, melyből állandó kiállítást láthatnak a látogatók a Művelődési Házban.

Csutka István 

Vizsgázott kőfaragó mester, népköltő, versmondó, zenész. 1923-ban született Erdőbényén. Megjárta a II. világháborút. Hazatérése után maradandó kőfaragó mesteri munkákat végzett. Dolgozott a Lánchíd újjáépítésénél, a bajai Duna-híd helyreállításán is.  

Igazi költői vénával rendelkezett, több volt, mint egyszerű népi tehetség.

Danyi József 

Református lelkész, az „árvák atyja”. 1876-ban született Sátoraljaújhelyen. 1903-ban került Erdőbényére, ahol 24 évi szolgálat után vonult nyugállományba. A Hangya alapító tagja volt, a Hitelszövetkezetnek 1903-tól az elnöke. Isten nem áldotta meg házasságukat gyermekkel, de megáldotta őket érző szívvel. 1937-ben 30 árva fiúgyermek gondját vállalták fel, és mert ennyi gyermek nem fért el az erdőbényei parókián, megvásárolták a községben lévő Rákóczi kúriát. A „nagyságos fejedelem” háza így református árvaház lett. Danyi József és felesége 167 árvát nevelt fel hitben.  

A református temetőben messziről feltűnik egy egészalakos, faragott kőszobor. Közelebbről megható életképnek lehetünk tanúi: a faragott kőszobor messzenéző papi alakja bal kezét a lábánál guggoló, könyvet olvasó kisfiúcska fején nyugtatja, jobb oldalán papi palástja alá védelmet kereső, mezítlábas kis parasztlányka bújik. Itt nyugszik a Danyi házaspár.

Debreceni Ember András 

Személyéről alig tudunk valamit, pedig ő járult hozzá a legtöbbel Tokaj-hegyalja hírnevének kialakításához. Erdőbénye híressé tételében elévülhetetlen érdemei vannak. Több, mint valószínű, hogy ő írta meg először az Erdőbényei históriát, benne a Magita-legendát és a Baskói veszedelmet.  

A 18. század második felében születhetett. Minden bizonnyal iskolázott ember volt. Hivatali munkája és a történeti-közigazgatási iratok tanulmányozása segítéségével úgy ismerte Zemplén vármegyét, ahogyan senki már a maga korában.  

Legmaradandóbb, legértékesebb műve a Hegyalja minden mezővárosát leíró versen história, a Hegyalja krónikája.  

A versbe szedett tudnivalók a ma kutatója számára néprajzi és helytörténeti adatok tömegét szolgáltatják.

Ferenczy Béla 

1857-ben született Erdőbényén, kisbirtokos nemesi családban. Az 1848-as honvédszázados, Ferenczy János fia volt. 1870-ben felvették a Haditengerészeti Akadémiára, melynek elvégzése után tengerész kadét lett. Haditengerészeti szolgálata sokszor messzire vitte Erdőbényétől, 1909-ben lett vezérőrnagy, 1913-ban címzetes altábornagy.  

Jelentős katonai szakírói tevékenységet is folytatott. A Pallas Nagy Lexikona tengerészeti szakcikkeit ő írta. Itt halt meg 1918-ban Erdőbényén.

Ferenczy János 

Az 1848/49-es szabadságharc kapitánya 1821-ben született nemesi családban Erdőbényén. Református vallású volt. 27 évesen lépett Kossuth Lajos seregébe. 1867-68-ban gazdatiszt volt Erdőbényén, s a Zemplén Megyei Honvédegylet tagja haláláig. Sírja a község református temetőjében van, a helybéliek itt tartják a március 15-i megemlékezéseket.

Igaz Sámuel

Erdőbényén született 1786-ban, szerkesztő, író. Apja id. Igaz Sámuel evangélikus református lelkész-esperes, akinek prédikátorsága idején épült az erdőbényei református templom. Iskoláit a debreceni kollégiumban végezte, Bécsben Pánczél Dániellel együtt szerkesztette a Magyar Kurirt és melléklapját a Kedveskedőt. Mint a magyar irodalom lelkes pártfogója, Zsebkönyv címmel szépirodalmi almanachot alapított. A szépirodalmi évkönyvek szerkesztésén túl önálló műve: Kis biblia, avagy a keresztények hite és kötelessége a szentírás szavaival.

Jassó István

A Jassó család Hollóházáról származott Erdőbényére. Itt született Jassó István kőfaragó mester 1894-ben. Erdőbényén volt kőbányászata, fióküzleteket tarttt fenn Abaújszántón, Olaszliszkán, Tokajban és Rakamazon. Jassó István vezetésével több erdőbényei kőfaragó is részt vett a kassai dóm helyreállítási munkálataiban. Később bevonták őket a kassai Miklós-börtön, a Rákóczi-ház, az Orbán-torony felújításába is.

Mint tekintélyes iparos ember, Jassó István a község társadalmi hierarchiájában is előkelő helyet foglalt el: az Ipartestület elnöke volt, később a Hangya Szövetkezet ügyvezető igazgatója, a szövetkezet tokaj-hegyaljai felvásárlója, terménykereskedő, hordófelvásárló.

Kőgel Márkusz Ábrahám

Bech Sámuel kőbányatulajdonos az 1890-es évektől alkalmazta Kőgel Márkusz Ábrahám munkafelügyelőt, betűíró mestert, a helyiek legendás „Kőgel bácsiját”, aki művelt, sokoldalúan képzett szakember volt. Az erdőbényei zsidó temető síremlékei döntő részben az ő szépen faragott betűit, feliratait őrzik. 1944-ben családját deportálták. Neve nem szerepel a mártírok névsorában, ezért úgy gondoljuk, hogy előbb halhatott meg, mint ahogy a holocaust elkezdődött. Sírja minden bizonnyal az erdőbényei zsidó temetőben van.

Novákovits András

1922-ben született Erdőbényén. Tanulmányait Tokajban folytatta. Sokirányú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Megtanult hegedülni, zongorázni, fényképezni, laborálni. Lajos Árpád néprajzkutató csapatával járta a falvakat, erdőt, megismerte a természeti értékeket. Tanítóként dolgozott Erdőbényén, közben a tokaji járásban jelentős közéleti, szervező munkát végzett. A Televízió megalakulásától kezdve ott dolgozott, előbb operatőr, majd vezető operatőrként. Nyugdíjas éveit szülőfalujában kívánta leélni, ezért rendbe hozta a családi házat, szőlőt telepített. Váratlanul jelentkezett súlyos betegsége és 1982-ben hirtelen meghalt.