„Az ERDŐ-BÉNYEI FÜRDŐ ISMERTETÉSE
Útmutatás orvosok és betegek számára
Írta és s zemplénmegyei orvos-gyógyszeregyletnek, 1877. június 14.-én, ezen fürdőben tartott közgyűlésének bemutatta
CHYZER KORNÉL
Zemplénmegyei főorvos, Ferenc József rend lovagja, a m. t. akadémia, az országos közegészségi tanács, m. k. budapesti orvosegylet tagja a zemplénmegyei orvos-gyógyszerészegylet elnöke
SÁROSPATAK
Nyomtatta Steinfeld Béla, a Ref. Főiskola betűivel
1877
Tisztelt Egyleti Közgyűlés!
Nem ismerek országot, hol annyit szóltak és íretak volna a fürdők emelésének szükségességéről, mint nálunk, s ismét alig ismerek olyat, hol aránylag oly keveset tettek volna e szózatok érvényesítésére, mint hazánkban.
Kettőztetett örömmel kell tehát fogadnunk és felkarolnunk minden ilynemű igyekezetet a fürdőtulajdonosok részéről, s miután már a múlt év folytán, midőn a nyár egy részét itt töltém, de kivált ez idén, személyesen meggyőződtem arról, hogy ezen, maga nemében páratlan fürdőnek tulajdonosa mindent elkövetett és elkövet, hogy a betegek igényeit kielégíthesse, volt szerencsém mai közgyűlésünket a fürdőben összehívni, hogy személyesen győződjenek meg mindazon helyes javítások valódiságáról, melyeket a rövidke füzetben önöknek uraim és hazánk többi orvosainak tudomására hozok.
Irodalmunkban a fürdőnek jelen rövid ismertetése a második s ez szigorúan csak az orvosnak és betegnek egyaránt legszükségesebb tudnivalókra szoritkozván, ki úgy magáról a fürdőről, mint a városról és annak sok rendbeli nevezetességeiről s különösen a tudományra oly fontos és érdekes erdőbényei ásatag virányról bővebb tudomást szerezni óhajt, az megtalálhatja mindazt Dr. Gross Lipót barátom – jelenleg belügyminiszteri osztálytanácsos s egészségügyi előadó, hajdan e fürdőnek orvosa – érdekes és kimerítő magánrajzában, melyet e fürdőről 1858-ban írt.
Én a t. közgyűlésnek e füzetben terjesztvén elő azt, a mit a fürdőről mondani akarok, nincs több szólni valóm és örömmel adom át a szót egyletünk új tagjának, Dr. Rik Gusztáv vegytudor, sárospataki gyógyszerész úrnak, ki egyetemi vegytani intézetünkben 4 éven át, mint tanársegéd működvén, hazánk több ásványvizét elemezte s most legújabb munkája gyanánt az erdőbényei ásványvíz általa véghezvitt elemzésének, melyet egész terjedelmében Than Károly, egyetemi tanár barátom, legközelebb a magyar tudományos akadémiában fog bemutatni, eredményét adandja elő, továbbá Dr. Kun Zoltán barátomnak, aki az egyszerű és genyedő dobürhurut kezeléséről fog értekezni, tekintettel az erdőbényei vízre, bemutatván egyszersmind a fülészeti eszközöket, használati módjukkal együtt, és Dr. Schrőder Gyula itteni fürdőorvos úrnak, ki 2 év óta ernyedetlen bizalommal és mint látjuk, sikerrel fárad az intézet felvirágoztatásáért és ki az erdőbényei fürdőnek általa tapasztalt gyógyhatásáról tartand előadást.
Ezek után felhívom a t. közgyűlés tagjait a fürdőintézet megtekintésére, mit a tulajdonos és fürdőorvos urak lesznek szívesek nekünk megmutatni és az általam gyűjtött és kiállított erdőbényei ásatag-virány megszemlélésére.
Fogadják tisztelt tagtársaim e füzetet mai közgyűlésünk emlékéül s engedjék meg, hogy azon óhajomnak adjak kifejezést, miszerint ittlétünk, e fürdő történetében, a talált újítások folytán, méltán megérdemlett új felvirágzási korszaknak hajnalaként tündököljék.
Erdőbényén, a fürdőben, 1877. június 14.-én.
Chyzer Kornél, egyleti elnök
Helyrajzi viszonyok
Az erdőbényei fürdő Zemplénmegyében, a közel 5 négyzetmérföldnyi Tokaj-Hegyalja közepén, Erdőbénye mezővárostól félórányira, minden oldalról bikk- és tölgyes erdőktől környezett vadregényes völgyben, 689 b. lábnyira a t. sz. felett fekszik. A magyar észak-keleti vasutnak Liszka-tolcsvai állomása a fürdőtől csak egy órnyi távolban lévén, a hozzájuthatás most igen könnyű. A mondott vasúti állomásnál, minden vonatnál kaphatni alkalmatosságot a fürdőbe, 1 frt. 50,-2frt. 50 kron. Szerencsről hol az észak-keleti vasút, a tiszavidéki vasutból kiágazik 2, Kassáról 6, Debrecenből6, Budapestről 11 óra alatt juthatni ide. Tengelyen Sátoralja-Ujhelyből 3, Tokajból 2 s Mádról a hegyen át, 1 óra alatt érhetni el a fürdőt.
A magas hegyek által övedzett völgy, csak kelet felé van nyitva, s a mennyiben a völgy nyilása több S. forma kanyarulatot képez, e fürdőintézet területét majdnem egészen elzárt völgynek mondhatni, melybe a szél alig jut.
Hogy az ásványviznek, melyre akna ásása alkalmával véletlenül bukkanhattak, használata mily régi, azt nem tudhatni. Először említve Szirmay Antal hirneves könyvében (notitia topographica Comitatus Zempléniensis. Budae. 1803.) találom, hol a forrásokról szólva, csak annyit mond róla: ad Erdőbénye aluminosus saturit, qui quod oculis medeatur, szemgyógyító vocatus (itt timsós forrás fakad, mely miután szembajokban segít, szemgyógyítónak neveztetik). Tehát timsós volta már akkor is volt ismeretes.
1828-ban építette itt Szirmay Ádám az első nagyon primitív fürdőházat. Mostani csinos és célszerű épületeit, jelenlegi tulajdonosának Szirmay Ödön úrnak köszöni, ki közel százezer forintot fektetett be e helyre s most is minden lehetőt elkövet, hogy e fürdőt a szenvedő betegek számára kellőleg felszerelhesse.
Az intézet épületei a völgyben ugy vannak elhelyezve, hogy egy nagy négyszögtért foglalnak magokban, melyet igen szép árnyékos fasor, szépen gondozott virágágyak s e tavasztól fogva szökőkut diszitenek.
Épületei a következők:
Összesen 60 szoba. Ágyneművel csak 8 van berendezve, a többibe a fürdővendégek, régi szokás szerint, magukkal hozzák azt, de ha több ágynemű kívántatik és előre megrendeltetetik, a fürdőigazgatóság megszerzi azt a rendes árakon. A szobák árába az ágynemű nincs beszámítva, az külön számíttatik, naponként 25 krajcárjával s havonként 5 frtjával.
Fürdőszoba van 19, összesen 26 káddal. Két szoba porcellán káddal és zuhannyal, a többi fakáddal van ellátva. Régebben a horgany (zink) kádakat kisérlették meg, de ez családot képviseltek, és pedig ezek nem állanak ellen a timsós vasgálicos viznek s igen hamar elpusztulnak.
A fürdők árai: porcellán kádas 70 kr.. Nyolc fürdő szobában elsőrendű fakádas 50 kr. S kilenc szobában másodrendű fürdő 30 kr.
Törülköző 3. Lepedő 6 kr.
Minden vendég, megérkezésekor, tartozik a neki átnyujtott bejelentési ivet kitölteni, s ki három napnál tovább időzik a fürdőben, gyógydijat fizetni, mely a kormány engedélyével szedetik s a fürdő céljaira fordittatik, a törvényhatóság felügyelet mellet. A gyógydij következő: I. rendü személy fizet az idény egész tartamára 3 frtot, hozzátartozó gyermek és cseléd 50 krt. II. rendü személy 2 frtot, gyermek és cseléd 30 krt. Orvosok és családjaik, a hadsereg és honvédség tisztjei, kapitánytól lefele és legénysége és hivatalos szegénységi bizonyitvánnyal ellátott egyének, a gyógydijat nem fizetik.
Étkezni csak vendéglődben lehet és pedig akár étlap szerint, akár a közös asztalnál, hol 5 tál ételből álló ebédnek ára 1 frt. Ugyanez lakásra hordva 1 frt. 20 krt.
Külön kiadó konyha csak a két szobás családlaknál van. A többi épületekben főzni nem lehet. Hogy azonban a szegényebb sorsukon, kik itt gyógyulást keresnek és a vendéglőből étkezni nem akarnak, vagy nem birnak, is segitve legyen, van a fürdőintézeten kívül az erdőben tágas, közös konyha, melyen az igazgató fürdőorvos engedélye mellet főzhetni.
Postahivatal, mely eddig csak a szomszéd városban volt, e nyártól fogva magában a fürdőben van. Miután azonban, a város és a fürdő neve is Erdőbénye, figyelmeztetik a levelező közönség, hogy a fürdőbe küldött levelekre irja oda, hogy Erdőbénye fürdő.
A távirda legközelebbi állomása a Liszka-tolcsvai vasuti állomás, honnan a sürgönyt a gyalog küldönc 1 ½ - 2 óra alatt viszi ki a fürdőben. Küldönc dija 1 frt. 20 kr.
Van a fürdőnek rendes orvosa , ki jelenleg egyszersmind az igazgatással van megbizva. Mindennemü megrendelések és a fürdőre vonatkozó kérdések, a fürdőigazgatósághoz intézendők.
A fürdőidény kezdődik május 15-én és tart rendszerint szeptember 15-ig, de ha elébb jelentkeznek vendégek, vagy nagyobb számmal tovább maradnak, a fürdőintézet gondoskodik ellátásukról.
A fürdővendégek szórakoztatására szolgának: zene mely reggel és este a fürdőtéren játszik, a vendéglő éttermében rendelkezésökre álló hirlapok, kuglizó, hasonló játékok hölgyek és gyermekek számára, s az erdőbe vezető számos jól gondozott sétaut és nagyobb társaságok számára alkotott pihenő helyek. Ősszel s törvényengedte vadászatnál nyáron is, a tulajdonos szivesen megengedi, hogy a vendégek, erdészeti személyzetének felügyelete alatt rendezett vadászatokban résztvehessenek.
A még tavaly is észlelt s panaszra okot adott hiányokon segitve lőn. Névszerint: a fürdőhiányt okozott vizemelő, melegitő és a fürdőházba vezető gépezet egészen uj, célszerü gőzgépezettel s egészen uj vezető csövekkel lőn felcserélve, mely által a forrásokból óránként 150 akó ásványviz emeltetik a kazánokba. A gőzgép s a többi gépezet, a hirneves bécsi Szepessy-féle cégtől valók.
A tartósan száraz nyarakban beállni szokott édes vizfogyáson egy, a vendéglő szomszédjában ásott, uj, sok és jóvizü kut által lőn segitve, s az erdőben levő hosszabb séták célpontjául szolgáló reményforrás, ujolag foglaltatott kőbe s pavillonszerüleg fedetett be.
A fürdő látogatásának kimutatására szolgáljanak a tavalyi 1876-ki adatok:
1876-ban volt a fürdőnek 349 vendége, kik 150 családot képviseltek, és pedig 92 férfi, 257 nő, tehát 74 vendéggel több, mint 1875-ben.
Ezek nagyobbrésze, több a felénél, Zemplén- és Szabolcsmegyéből volt, a többiek Borsod-, Bihar-, Szepes-, Heves-, Szolnok-, Pest-, Csanád-, Pozsonymegyeiek, a Kunságból és Hajduvárosokból valók voltak.
Az ugynevezett futó vendégek, kik mint látogatók fordultak meg, a fenti számban nincsenek befoglalva. Ezek száma a százat meghaladja.
1876. nyarán kiszolgáltatott 4443 fürdő, ezek közül 266 szegénységi bizonyitvánnyal ellátott betegek számára, ingyen.
Gyógydijakból befolyt összesen 458 frt. 50 kr. Mely összeg hovaforditásáról részletes kimutatás terjesztetett be a törvényhatósághoz.
A források. Az ásványviz a völgy északi falát képező hegyoldalában, hajdan arany és ezüst keresés végett vájt aknában levő 11 ölnyi, és az ezen akna torkolata előtt, a völgy földszinén ásott 9 ölnyi mély kutból fakad, mely két kut az alján egy öl széles s ugyanily magas csatornával össze van kötve.
E hegyoldalban van két ilyen egymással összefüggő akna, vagy bányamenet, mindekettő 80-80 öl hosszu s oly magas és széles, hogy a legmagasabb ember is kényelmesen járhat bennök. Falaik Perlitből és elmálló timföldből állanak, mely utóbbiban igen szép vasgálic jegecek láthatók. E falak tölgyfa gerendákkal vannak kirakva és beomlás ellen biztositva, mire annál nagyobb szükség van, mert ez aknák a viznek legtermészetesebb s mondhatni javito reservoirját képezik. Ugyanis tavasszal és mindaddig, míg az intézetnek nagy mennyiségü vizre szüksége nincsen, teljesen ásványvizzel vannak megtelve, mely e hegyoldal minden üregét, az alkatorkolat szinéig megtölti, későbben, midőn fürdők számára nagyon igénybe vétetik (tavaly 4443 fürdő) lassanként fogyni kezd a bányamenetekből a víz, míg az idény vége felé csakis a két emlitett kutból merithető.
E két kutforrás oly bőven adja a vizet, hogy mint tavaly ősszel alkalmam volt személyesen meggyőződni midőn a javitásokat, igen helyesen, a kutak rendbehozásával kezdték, a külső 9 ölnyi kutból éjjel-nappal, emberi és lóerővel folytatott munka mellett, csakis 3 hét után sikerült a vizet annyire kiszivattyúzni, hogy a kutak aljai az iszaptól kitisztithatók voltak.
S ha mindezen vizbőség mellett gyakran volt hallható azon panasz, hogy nincs fürdőknek való víz, az nem a bőforrásnak, de a gépezet és a fürdőházba vezető csövek rozzantságának tulajdonitható, mely azonban most egészen ujjal s valóban célszerüvel lőn helyettesitve, minden folytán most vizhiány nem állhat be.
Az ásványviz elillanható gáznemü alkatrészekkel nem birván, az aknákban való meggyülemlése, hol kivévén az akna torkolat alig 1 négyzetölnyi területét, még levegővel sem érintkezik, nemcsak hogy hátrányára nincs a viznek, de amennyiben ez ásványviz valamennyi többi ásványviz módjára ugy képződik, hogy a légköri csapadékok a talajon át a mélységbe hatolván, abból az oldható alkatrészeket feloldják, kilugozzák s későbben azokkal együtt jönnek a forrásokból napfényre, miután e bányamenetek falai ugyanezen vasgálicot tartalmazó timföldből állanak, melyből e víz alkatrészeit nyeri, hosszabb érintkezés által e falakkal csakis alkatrészekben gazdagabbá, hogy ugy mondjuk erősebbé válhatik a víz. Mit egyébiránt a tapasztalat is bizonyit. S alkalmasint ez is oka a Rik és Molnár alább felhozandó elemzéseik közti különbségnek, hol Rik a mai tudomány legpontosabb módszereinek segedelmével csak félannyi szilárd alkatrészt talált, mind Molnár 20 évvel ezelőtt. Rik ugyanis azon vizből meritett elemzésre késő ősszel, mely a források, emlitettem huzamos szivattyuzása és tisztitása után jött napvilágra.
A víz természettani tulajdonságai. Az ásványviz tiszta, szintelen s e tisztaságát még hosszabb állás alatt is megőrzi, 60-70 foknyi melegre hevitve, kissé megzavarodik s eltérőleg elemzőjének, Molnárnak állitásától szagnélküli. Ize fanyar, tentás, összehuzó.
Régibb elemzések. Legelső elemzését a viznek már Kitaibelnek köszönjük, később Tognio elemezte minőlegesen s ő sorolta először a timsós-vasgálicos vizek rovatába. Lengyel Dániel 1853-ban megjelent Fürdői zsebkönyvében (245 lapon), még a Tognio elemzésénél is tökéletesebb Würzler Vilmos gyógyszerész által 1853-ban eszközölt elemzését irja le.
A víz összehasonlitása más ásványvizekkel. Mint már idézett elemzésekből látható, az erdőbényei víz, a timsós vasgálicos vizek közé tartozik, mely vizek az ásványvizekben dúsgazdag hazánkban is ritkán s külföldön csak nagyon ritkán jőnek elő s ennélfogva gyógycélokra is, melyekre pedig kiválólag alkalmasak, ritkán alkalmaztatnak.
Hazánkban a hasonösszetételű vizek közül, az erdőbényein kívűl, csak még a parádi (vastimsós nem a csevicze), gyöngyösi és zoványi van felkarolva.
A küldöldiek közül leginkább megközelitik Alexisbad, melynek 2 forrása közül a Selkebrunnen hasonlit az erdőbényeihez, csakhogy abban timsó nincsen és a kénsavas vasélecsből csak 0,313 szemert, tehát félannyi emlitett alkatrészt tartalmaz és kénsavas vasélecsben gazdagabb.
A víz hatása. A víz és egyes alkatrészei hatásának élettani magyarázatát itt mellőzném, mert még egy részt orvosok számára, kik a víz alkatrészeinek és a fürdő egyéb viszonyainak ismerete után tisztában vannak a gyógyjavallattal, felesleges, másrészt a nem orvos közönségnek, a kellő előismeretek hányában, haszontalan.
Elég legyen itt azon körülményre figyelmeztetnem, hogy e víz, vasgálic és timsó tartalmánál fogva, a bőrre izgató lévén, ez által már hűvösebb állapotban is oly hatást gyakorol, minőt más ásványvizek csak magasabb hőfokainál elérhetni, s ezért oly bajoknál, hol magas foku vizek vannak javalva, de a beteg által nem türetnek el, rendkivüli előnyöket nyújt.
Régi és számos tapasztalat után, az erdőbényei ásványvizet és egyéb gyógyhatányokat sikerrel használják mind azon külső és belső bajokban, ahol szongitásra, erősítésre van szükség.
Névszerint:
Az ásványviz belsőleg használva igen nagy óvatosságot igényel s csak kis mennyiségekben, kanalanként használtatik, de használata, még fürdő alakjában is, nem lévén közönyös, óva intem a fürdő beteget, hogy azt semmiképpen orvosi tanács nélkül ne használják s ne elégedjenek meg azzal, hogy házi orvosuk őket Erdőbényére küldötte, tehát már itt derüre-borura, jó és rossz időben, jó érzettel vagy gyöngélkedve s talán lázasan is fürödhetnek.
Hiszen az ásványviz is csak olyan gyógyszer, mint az, mit a gyógyszertárban árulnak, használják azt is orvosi tanáccsal. S ki ismerhetnél jobban az ásványviz hatását és természetét, mint épen a fürdőorvos, ki kizárólag e gyógyszer hatásának tanulmányozásával foglalkozik. Azért minden fürdővendégnek legelső teendője legyen, a fürdőorvos felkeresése és tanácsának kikérése, a víz mimódoni használata iránt.
Az ásványvizen kívűl több jelentékeny gyógyhatálya van a fürdőnek. Ezek köz első helyütt áll:
A levegő. Arra nézve, hogy pontos lebészeti számadatokkal fejezhessük ki a fürdő elimatikus viszonyait, hiányoztak ugyan eddig a kellő adatok, de vannak tapasztalati tények is s ilyen az, hogy az erdőbényei fürdői éghajlat, talán az összes magyar fürdők legszelidebbike.
Erre nézve is haladást jelezhetek. Ugyanis, a tulajdonos úr megtette a kellő lépéseket az országos központi lebészeti észleldénél, hogy itt észlelő állomás felállittassék, mire kedvező választ is nyert s van kilátásunk, hogy megyénkben maholnap a harmadik állomás létre fog jönni. Az első kettő, t.i. a nagy-mihályi és sárospataki is, a mi orvos-gyógyszerészegyletünk kezdeményezésének köszöni létét s valóban megfoghatatlan, hogy a tokaj-hegyaljai borászati egylet, vagy tarcali szőlő- és vinclér-iskola, hegyaljánk pontos égalji ismeretének fürkészése okáért, nem igyekszik a tokaj-hegyaljai lebészeti viszonyok pontosabb tanulmányozására s illetőleg csak feljegyzésére, mihez az eszközöket az állam szivesen ingyen nyujtja. Ajánlom e körülményt az illetők figyelmébe.
Ily hosszu nyara, Mehádiát leszámitva, alig van más fürdőnknek, mert itt, e valóban nagy forróságu hegyaljai katlan közepén (tudnivaló, hogy hazánk legdélibb pontjainak középévmérséke felnyulik a Tokaj-Hegyalja legészakibb részeig), minden széltől védve, sokkal korábbi tavaszunk van, mint az ország délibb részeiben. Ugyanazért az idény is itt jóval korábban kezdődik, mint legtöbb honi fürdőnkben, mert itt már május végével is biztos meleg időjárásra számithatni és a gyógymódot megkezdhetni s még októberben is használhatni. S másrészt akkor, midőn a szomszéd hegyaljai városokban a tüzes tokaji bort érlelő meleg, majdnem türhetetlen, itt e vadregényes, minden oldalról nagy erdőkkel övedzett völgyben, az erdő okozta folytonos elpárolgás és árnyék, igen kellemessé teszi a létet, érezhetlenné a hazánkban különben oly hirtelenül változni szokott időjárást, az ősz pedig csak novemberben áll be. Zárva lévén a völgy minden oldalról, nagyon ritkán van itt szél s nagy közlekedésü utja sem lévén közel, por soha nincs, a sok lombos fa pedig, kiapadhatatlan forrása lévén a jó tüdőt éltető s a rosszat kimélő élenynek, mindezen okoknál fogva, a erdőbényei fürdőt valóban tüdőbetegek, csúzosok s köszvényesek menhelyéül tekinteni. S ezen körülményre kiválólag figyelmeztetem ügyfeleimet, annyival inkább, mivel egy másik gyógyhatány is áll rendelkezésünkre, melyet a tüdőbetegek használni szoktak s ez a savó, melyet itt kitünő minőségben kaphatni. Ugyanis a fürdőt, tulajdonosának 4000 holdnyi erdősége környezi, a legjobb, legbujább juh- és marhalegelővel, s gazdaságának bérlője kötelezve van, a betegnek a fürdőorvos utasítása és felügyelete alatt készített savót szolgáltatni, melynek ára félliterenként 5 kr.
Tüdőbetegek gyógykezeléséhez dr. Kun Zoltán sárospataki főiskolai orvos által felállitva: Pneumaticus készülékek, melyek segélyével ujabb időben a tüdőhurut, vérbőség, vérzések, légdag és légrekedés (asthma), valamint a tüdővész kezdetleges szakában is, más eddigelé alkalmazásba vett gyógymódoknál sokkal kedvezőbb hatások éretnek el.
Ugyancsak dr. Kun specialis kezelésben foglal részesiteni a fül-, torok-, gégebetegeket is, fölszerelvén az intézetet az erre szükséges gyógyeszközökkel.
Villanygyógymód, mellyel az igazgató-fürdőorvos kiválólag foglalkozik.
Kézi gyógyszertárral a fürdőorvos bir.
Mindennemü ásványvizek a fürdőirodában kaphatók.
Szőlőgyógymód. Erre nézve azonban, szükségesnek tartom, e gyógymódnak minálunk való használatáról általában kissé bővebben szólani.
Ki Hegyaljánk szőlészeti viszonyait közelebbről nem ismeri, szintén megfoghatatlannak találja, hogy a szőlőgyógymód épen a helyen, hol talán a világ legjobb, legédesebb szőlői teremnek, érvényre jutni, meghonosulni alig képes. Pedig ennek oka, nézetem szerint, igen egyszerü.
A mi zepmléni Hegyaljánkon, a házi szükségre termelt, számba sem vehető csekély mennyiségü csemege és más korán érő szőlőfajok termesztésén kívűl, a bortermelők a fősulyt a késő ősszel, október és novemberben érő furmint fajra fektetik, s ha ez megért s részben megaszott, sokkan jobban tudják értékesiteni, mint aszut és bort, mintsem hogy font számra eladják, minek egyébiránt az ára is igen nagy volna. De meg az időjárás is, mely ily késő ősszel, október végével és novemberben, midőn itt szüretelni szoktak, már néha zord, nem igen kedvező ilynemü gyógymódok használatára.
S ami szintén nem a legkisebb akadály, az idegenek idejövetelére és a gyógymód használatára nézve, az azon körülmény, hogy még nem akadt ember, ki e célre, talán épen a fent elősorolt okoknál fogva, a gyógymódot használó betegek számára kellő menhelyet – pensiot – létesitett volna.
Mindezeknél fogva, akad néha egy-egy idegen, kivált lengyel, ki valamely hegyaljai városban, rossz vendéglőben, vagy magán házban, minden kényelem nélkül megtelepülve, nagy üggyel-bajjal szerez magának ennivaló szőlőt, de ezt aztán minden orvosi utasitás s ha ilyen hozott is magával, de felügyelet nélkül eszi, de rendszeres, meghonosult szőlőgyógymódunk, eddig bizon az egész Hegyalján nincs.
S kötelességemnek tartom erre hazánk orvosait figyelmeztetni, hogy ha van oly betegök, kivel a hegyaljai kitünő szőlőt gyógymódképen használtatni óhajtják, elébb forduljanak bármely hegyaljai orvoshoz, hogy az a beteg célszerü elhelyezéséről gondoskodjék, hogy vegyen meg számára egy-egy kisebb birtokos kis szőlőcskéjének termését, különben itt, a megkezdett szüret előtt, még a tulajdonos sem jár fel s alá szőlőválogatás kedvéért szőlőjében és ilyenkor – mondhatni – csakis lopott szőlő kerül eladásra, s csakis igy használhatja
majd a beteg a gyógymódot gond és utánjárás nélkül, célszerüen és haszonnal.
S ha már kell a Hegyalján erre való pontot választani, akkor arra Erdőbénye mindenekfelett alkalmas, mert itt Szirmay Ödön úr késznek nyilatkozik e célra, rengeteg 80 holdnyi szőlőiből egy darabot, mely korán érő fajokban leginkább bővelkedik, kihasitva, még szüret előtt is a betegek rendelkezésére bocsátani, ha a szőlőgyógymód használatát a fürdőorvosnak elébb bejelentik, mi annál is, inkább szükséges, mert ha fürdőben lakva akarják e gyógymódot használni, ugy intézkedésre van szükség, hogy a fürdő vendéglőse, ki különben szerződésileg csak szeptember végéig tartozik ott maradni, továbbra is ott tartassék, továbbá, hogy nehány szoba, az eshetőleg beállható hideg végett, kályhákkal elláttassék. Különben fürdővendégeit, kik a fürdőidény elteltével nem a fürdőben de a melegebb városban akarnák a szőlőgyógymódót eshetőleg használni, azon előnyben részesíti, hogy számukra rendesen és rendes árakon kapható szőlőről gondoskodik.
Zárszó.
Ezekután, azon remény kifejezésével zárom be soraimat, hogy ha már Wacthtel, az absolut kormány megbizásából, 1859-ben irt Ungarn Kurorte und Mineral Quellen cimü müvének bevezetésében mondhatta a következőket Erdőbényéről: Wo an der Spitze eines Kur-Institutes, ein thatkraftiger unternehmender Mann steht, de sein eigenes Interesse wohl zu beurtbelilen im Stande ist, dort wird besonders wenn es auch an den biezu nöthigen Geldmitteln nicht mangelt, de Kurplatz mit Allem ausgstattet sein, was zu dessen Emporbringung nur imme beitragen kann …… Darum haben sich Parád, Szobránc, Erdőbénye, Schmeks, bereits einen bedeutenden Ruf erworben st.: most ezen ujitások foganatositása után a fürdőintézet az orvosok részéről kellőleg pártfogolva, méginkább fog felvirulni és méltán, mert tapasztalatból mondhatom, hogy: ki betegét oly vasas fürdőbe akarja küldeni, hol a fürdésre van a fősuly fektetve, hol a gyógymódot igen szelid, enyhe éghajlat alatt, távol a világ és világhirü nagy fürdők zajától és magával ragadó egészségtelen mulatozástól, minden fényüzés nélkül, csendben és nyugalomban, a legtisztább levegőben, aránylag olcsó áron, sikerrel használja az Erdőbényénél különb helyet alig választhat. „