Tokaj-Hegyalja hazánk legkiválóbb fehérborát termelő tájegysége. Mégis, a világörökségi rangot nem pusztán a szőlőtermesztésnek és a borászatnak köszönheti a vidék, hanem páratlan természeti adottságainak, építészeti és kulturális örökségének, valamint a helyi hagyományoknak is.
A Magyarország észak-keleti részén elterülő borvidéken már a miocén korszakban is termett a szőlő, ezt bizonyítja az Erdőbényén talált Vitis Tokaiensis. Ez az ősi szőlőlevél, amely minden egyes szőlőfajta ősének tekinthető növény lenyomata, bizonyítja, hogy a szőlő őshonos növény volt ezen a tájon. A vitis sylvestris ősszőlő ma is vadon él a területen.
Tokaj, illetve a tokaji bor az 1500-as években nyerte el mai rangját, amikor a török hódoltság miatt a gazdasági élet központja Észak-Magyarország lett. Oláh Miklós monográfiája a Hungaria még a szerémségi borokat tartja a legjobbaknak, bár elismeri, hogy "a hegyek körül Tarcal, Füzér, Újhely, Sárospatak, Boldogkő, Szántó, Liszka mezővárosok mind kiváló bort termő hely."
A tokaji világhírnevét - ha hinni lehet egy legendának - a tridenti zsinat hozta meg. Draskovics György 1562-ben a tridenti zsinaton egy ebéd alkalmával tállyai borral kínálta IV. Pius pápát, aki elragadtatásában így kiáltott fel: "..patrem sanctum talia vina decent!" A lefordíthatatlan kettős jelentésű szójátékot (A pápához ilyen borok illenek - A pápához tállyai borok illenek) a jeles humanista, Bocatius János örökítette meg egyik epigrammájában.
A XVII. századra a szőlőtermelésre alkalmas hegyoldalakat elsősorban a nemesség birtokolta, majd pedig igyekeztek a Felvidék kereskedelemmel foglalkozó szabad királyi városai is egy-egy birtokot vásárolni Hegyalján. Ezek egyik csoportosulása az un. "Pentapolis": Kassa, Lőcse, Késmárk, Szepsi és Bártfa volt. Így Tokajban Kassa városa, majd Erdőbényén Lőcse, Tállyán pedig Bártfa szerzett birtokot. A termeltetést a helyben megbízott vincellérek irányították és szervezték. A bor kiváló minősége révén jövedelmezősége csábítóan hatott. A szőlőbirtokosok rendre szabályozták a termelést, a borkészítést és forgalmazását is. Az első ismert szabályozást a Mádon összeült Pentapolis-képviselők, továbbá a nemesi birtokosok fogalmazták meg 1641-ben. A török világ elmúltával egyre jelentősebb szerephez jutott a borkivitel. Mivel az egész környék szívesen árusította termékét "tokaji bor"-ként, a 18. század elejétől jelen volt az az igény, hogy az országos főhatóság szabályozza a borkivitelt, amivel összefüggött az eredetvédelem is. Végül 1737-ben született egy királyi rendelet, mely felsorolta azokat a településeket, amelyek határában a "tokaj bor" előállításához alkalmas szőlő termelhető. Ezzel megszületett a világ első zárt borvidéke.
A szőlőhegyeken elsősorban furmint, hárslevelű és sárga muskotály alkotják az ültetvényeket. Mind a három fajta alkalmas az aszúsodásra. A nemespenésszel befedett pincékben érik a "tokaji", a királyok bora, a borok királya - "vinum regnum, rex vinorum". Az alapborok (ordinre) mellett évszázados technológia alkalmazásával készül a főbor, az aszú. A megtiport lengyel nemesség igénye teremtette meg az aszúszemekkel kevert "élő" fürtök együtt feldolgozása révén előállott "szamorodnit" (lengyelül samo rodnij - ahogy született), a középminőségű tokajit is.
Az évszázadok során különböző népcsoportok - szászok, svábok, lengyelek, románok, zsidók, örmények - telepedtek meg Tokaj-Hegyalján, akik mind vallásukkal, mind építészetükkel, mind hagyományaikkal gazdagították a térséget. Ma a népi építészet emlékei mellett egyedülálló értéket képviselnek az arisztokrácia és a polgárság XVI - XIX. századi épületei is.
A tokaj-hegyaljai borvidék világörökséggé nyilvánított része összesen 27 települést foglal magába. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezredes egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji történelmi borvidéket, mint kultúrtájat, felvette a Világörökségi Listára.
Tokaj-Hegyalja őrzi, ápolja értékeit. A több mint félszáz éves hegyaljai bormitológiát számos szobor örökíti meg a térségben. Ennek jegyében kerülnek megrendezésre évről évre a szüreti fesztiválok is, illetve a minden év májusában megrendezett Tokaji Borok Fesztiválja.